MÉH telep kialakulásának története:

A MÉH (Melléktermék- és Hulladékhasznosító) Vállalat kifejezés a második világháború után, 1950-ben létrejött magyar állami vállalatcsoport regionális tagjainak közös neve volt. Ezek a vállalatok hulladék-átvevő telepeket működtettek, ezek voltak az úgynevezett MÉH-telepek, de a köznéviesülés lévén a hulladékátvevő telepeket manapság is MÉH-telepnek vagy MÉH-nek nevezik.

Eredetileg a Tollkereskedelmi Vállalat melléktermék és hulladékgyűjtő főosztályaként működött 1950-ig , ebben az évben hozták léttre a hulladékgyűjtéssel foglalkozó önálló MÉH-et. 1966-tól tíz tagvállalattal működött a MÉH Nyersanyag-hasznosító Tröszt, valójában tehát nem egy, hanem több MÉH vállalat is létezett. Az ország különböző nagyobb régiójához igazítva hozták létre ezeket a tagvállalatokat(pl.: Közép-Magyarországi MÉH Vállalat). A nyolcvanas évek közepére hatra csökkent a tagvállalatok száma, melyek közel 200 telephelyén 6000 ember dolgozott[1]. A rendszerváltás idején kezdtek foglalkozni a privatizáció gondolatával az állami vagyon fölött akkoriban rendelkező Állami Vagyonügynökségen (ÁVÜ). 1993-ig nem történt meg a MÉH privatizációja, ám már megjelentek a magán hulladékgyűjtők, így a MÉH részesedése a hulladékpiac 40 százalékára zsugorodott és gazdálkodása veszteségessé vált. Végül 1993-ban privatizálták a vállalatcsoportot, melynek egyes cégei különböző vállalkozások kezébe kerültek. A vállalat privatizálását követően számos hulladék átvevőhely megszűnt.